Selmecbánya „hét csodája”

Valójában nem is hét, hanem valamivel több. Mivel amit forrásanyagok (és saját ismereteink) említenek Selmec hét csodájaként, nem teljesen fedik egymást.


Selmecbánya hét csodája

1. A Városháza:

Toronyóráján felcserélődtek a mutatók. A nagymutató mutatja az órákat, a kismutató pedig a perceket. Ez az érdekesség a Városháza 18. századi renoválása során keletkezett Selmecen. A szakértők szerint az órásmester olyan vidékről származott, ahol így volt szokás értelmezni az óra mutatóit. Egy másik forrás szerint a város vezetősége szándékosan készíttette el így az órát. Azok a kereskedők, akiktől támogatást kért a város, hogy az óra elkészülhessen, nem adtak semmit, ezért a vezetőség úgy gondolta, ha nem támogatták az elkészítést, akkor márpedig ne is tudják használni. A rossz nyelvek szerint az órásmester a segédjére bízta a mutatók felszerelését, ami déli 12-kor a város vezetősége előtt meg is történt. A hibára csak azután derült fény, miután az órásmester már elhagyta a várost. 1982-ben kicserélték a Városháza toronyóráját, de az óramutatókat ugyanígy szerelték vissza. Selmec különlegességei közé tartozik, hogy az utcáról, a járdáról egyenesen a házak emeletére léphetünk be. Így van ez a Városházánál is, amelynek „az eleje hátul van” és ahol a földszintre is az első emeletről kell lemenni.

Selmecbánya hét csodája

2. A bányaigazgatóság épületén lévő egymutatós napóra:

A nap 10 órájában percnyi pontossággal mutatja az idő múlását.


3. A kéményhez kötött kecske:

Selmecen egyetlen kecske sem legel a háztetőn, ám mind a mai napig láthatunk egy-egy, a kéményhez kötött, békésen legelésző kecskét. Ez a nagy magasságkülönbségeknek köszönhető, hiszen Selmecen a kertek gyakran egy szintben vannak a háztetőkkel.

Selmecbánya hét csodája

4. Az Óvár előtti 40 m2 sík terület:

Azért építették, hogy ilyen is legyen a városban.

Selmecbánya hét csodája

5. Kerekes kút a háztetőn:

Ez a selmeci csoda ma is látható az Akadémia utcában (900 m mély, sajnos eléggé romos állapotban van jelenleg).


6. Fehér ördög:

A Kálvária-templom oltára alatt a poklot jelképező szoborcsoportokon az ördög színe fehér.



7. A „sóskazabáló” pásztorokból ezüstbányászok lettek:

A város szláv neve, Stiavnica a szlovák styavel, vagyis „sóska” szóból ered. Ezt a környéket valaha sóskaerdők borították. A mindig ellenlábas körmöcbányaiaktól származik a ragadványnév. Ők viszont a „lustabányász” címet viselik egész Felvidéken.









Egyéb csodák és nevezetességek

Selmecbánya hét csodája

Az élő óra:

A 17. században, amikor a török fenyegette Selmecet, a város vezetői elhatározták, hogy állandó őrséget állítanak a Leányvár tornyába. Az őrök feladata az volt, hogy figyeljék a várost és az oda vezető fő utakat, és minden 15 perc elteltével kürtszóval jelezzék a város lakóinak, hogy nincs veszély. Ezt a szokást ma már csak nyáron, a turisták kedvéért elevenítik fel.

Selmecbánya hét csodája



A víz felfelé folyik Selmecen:

Egy egyedülálló technikai megoldással készült vízvezetéket fejlesztettek ki erre a célra, amely a milliméternyi szintkülönbségekből adódó gravitációs erőt használta a víz szállítására. A hegyes vidéken épült vízvezetékben egy járatlan szemlélőnek valóban úgy tűnt, hogy a víz felfelé folyik, de ez csak optikai csalódás. Ez a látványosság a 80-as évek elején tőnt el, a Selmecre vezető út felújítása során.

Selmecbánya hét csodája



A hídon folyik át a víz:

A világ legtöbb táján a híd alatt folyik a víz és az emberek a hídon közlekednek. Ám Selmecen ez fordítva volt. Egy víz-viadukt volt a látványosság, mely lehetővé tette a víz átszállítását a Kysihybel-völgyön Selmecre.

Selmecbánya hét csodája






Selmecen minden évben havazik Péterre és Pálra:

Ha egy selmeci azt mondja egy kíváncsi turistának, hogy ott minden évben havazik Péterre és Pálra, akkor a turista zavarba jöhet: nem hiszi, hogy Selmecen júniusban hó eshet. Ha ekkor a selmeci fogadást ajánl a turistának, az fölényben érzi magát. Ám ha hallott már a selmeci csodákról, akkor nem megy bele egy ilyen fogadásba. Igaza van, hiszen Selmecen tényleg nem havazik júniusban, de a német templomon lévő Szent Péter és Pál szobrokat minden évben hó borítja. Ezzel a szójátékkal lesz tehát teljes a selmeci csodák sora.

Selmecbánya hét csodája

Bika a kéményben:

Van-e olyan kémény a világon, amibe pontosan illeszkedik egy bika? Selmecbányán a válasz igen, bár ez a kémény nem egy ház tetején áll. Kéménynek hívják a bányák szellőzőnyílásait. Egyszer legeltetés közben egy bika a réten egy ilyen kéménybe esett és az éjszakát egy hat méter mély lyukban töltötte. Képtelen volt onnan kijutni, a bánya mentőmunkásai segítettek rajta.